Én, Ivan Petrovics, egyre világosabban érzem, hogy a gyermekkor világa már nem tér vissza. Az évek múlásával
Egy idegen házban ébredtem fel, ahol úgy fogadtak, mintha a fiuk lennék. Három évvel ezelőtt érkeztem
Hálátlan a lányom! Átadtam neki az üzletem egy részét, ő pedig elfelejtette, ki segítette fel oda, ahol most van.